Magyarországi képernyőolvasó felhasználók felmérése - 2014.

Életkor

Lakhely

Informatikai jártasság

Fogyatékosság

Képernyőolvasó használati jártasság

Internet használati jártasság

Képernyőolvasó programmal használt eszköz

Az eredmények alapján jól látszik, hogy a mobileszközök rohamos térhódítása a látássérültek körében is megtörtént. Mindez azt jelenti, hogy érdemes kiemelt figyelmet fordítani a mobilon megjelenő weboldalak és a mobilos alkalmazások akadálymentességére.

Elsődleges képernyőolvasó program

Magyarországon régóta a JAWS a legelterjedtebb képernyőolvasó program. Népszerűsége itthon jóval magasabb, mint a nemzetközi átlag, hiszen Ázsiában 65%-os, Észak-Amerikában 52%-os, világszinten 50%-os, Európában 44%-os. Az NVDA népszerűsége nagyjából megegyezik a nemzetközi átlaggal, ami 18,6%.

Fontos megjegyeznem, hogy a ChromeVox és a Window-Eyes szoftvereknek jelenleg nincs magyar nyelvű verziója, így az itthoni alacsony használati arányuk ennek köszönhető. A ZoomText pedig nem klasszikus képernyőolvasó program, hanem elsődlegesen egy képernyőnagyító program, amihez beszédtámogatás is tartozik.

Másodlagos képernyőolvasó program

Elsődleges böngészőprogram

Ha a különböző Internet Explorer verziókat összeadjuk, akkor 55%-os eredményével még mindig az Internet Explorer a legnépszerűbb böngésző az érintettek körében. A nemzetközi felmérésben is hasonló eredmény (58,7%) született.

Ha valakit meglep, hogy a Chrome miért ennyire népszerűtlen, akkor fontos tudnia, hogy a Chrome és képernyőolvasó programok együttműködése még messze nem tökéletes.

Elsődleges böngészőprogram a JAWS-hoz

A JAWS hagyományosan az Internet Explorer-t támogatja, így nem meglepő, hogy a válaszadók 63%-a az Internet Explorer valamelyik verzióját használja a JAWS-hoz.

Elsődleges böngészőprogram az NVDA-hoz

Az NVDA hagyományosan a Firefox-ot támogatja, így nem meglepő, hogy a válaszadók döntő többsége ezt a párosítást használja.

Mobil operációs rendszer

Meglepő, hogy a nemzetközi felméréshez képest nálunk viszonylag kiegyenlített az iOS, a Nokia (Symbian) és az Android platformok használata. Az iOS népszerűsége elmarad a 65,2%-os nemzetközi népszerűségtől. A Nokia platform viszont nálunk még mindig messze népszerűbb, mint a nemzetközi szint (14,3%).

Mobil képernyőolvasó program

A VoiceOver-t értelemszerűen csak az iOS felhasználók használják. A többi platformon is jellegzetesen az arra a platformra elérhető képernyőolvasó a legnépszerűbb.

Legtöbbet használt eszköz

Weboldalak akadálymentessége

Magyarországi weboldalak akadálymentessége

Fejlesztők és az akadálymentesség

Itthon sokkal több válaszadó gondolja úgy, hogy a hiányos tudás a legfőbb ok, mint a nemzetközi felmérésben, ahol csak 27,4% volt ezen a véleményen. Nemzetközi szinten viszont az érdektelenséget jelölték meg a legtöbben (39,6%).

Akadálymentes verzió használata

Függetlenül attól, hogy minden web akadálymentességgel kapcsolatos szakmai törekvés abba az irányba visz, hogy a honlapok akadálymentességének biztosítására nem egy elszeparált akadálymentes verzió a megoldás, a válaszadók 51%-a mégis gyakran vagy kizárólag csak az akadálymentes verziót használja. Ennek vélhetően számtalan oka lehet, a megszokástól kezdve, a kényszerűségen át, sok minden. Külön elemzést igényelne csak ez a kérdés, de sajnos az okokra nem kérdeztem rá a felmérésben. Az eredmény ismeretében kikértem viszont néhány látássérült barátom véleményét, amelyekből most hadd idézzem az egyik legrelevánsabbat:

A kérdéses statisztika számomra azt mondja, hogy a látássérült felhasználók többsége - az integrált akadálymentesítés hiányában - nehezen boldogul a honlapok normál, grafikus változatával, ezért ha van alternatív, kényelmesebben kezelhető felület, akkor az információ gyors elérése érdekében azt választja. Ám, ebből én nem azt a következtetést vonom le, hogy továbbra is a szegregált aloldalak számát kell gyarapítani, hanem épp ellenkezőleg, az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító webes felületekét.

Navigáció szakaszjelzők alapján

A szakaszjelzők elhelyezése és a nevesített régiók használata egy viszonylag új lehetőség a weboldalakon, így a fejlesztők sem mindig alkalmazzák ezeket, és az érintett felhasználók sem tudnak róla. Érdekes, hogy az informatikai végzettséggel rendelkező válaszadók 27%-a mindig vagy gyakran használja ezt a lehetőséget, míg a nem informatikai végzettségűeknél ez a szám mindössze 11%. Az informatikai végzettségűek között a soha és a nem tudom mi ez válaszok aránya 13%, míg a nem informatikai végzettségűeknél ez 24%. A JAWS felhasználók 43%-a mindig vagy gyakran navigál szakaszjelzők alapján, míg ugyanezt az NVDA felhasználók közül csak egy jelezte.

Szakaszjelzők ideális száma

A táblázatban csak azok véleménye szerepel, akik az előző kérdésnél nem azt jelölték be, hogy nem tudják mi az a szakaszjelző.

Információk megtalálása

Ez és a nemzetközi felmérés is azt mutatja, hogy az információ megtalálásában a címsorok, azaz a HTML szabvány h1, h2, stb. jelölőelemeinek szerepe domináns. Érdekes, hogy amíg a korábbi kérdésnél a felhasználók 38%-a azt válaszolta, hogy mindig vagy gyakran navigál a szakaszjelzők alapján, addig ennél a kérdésnél csak egy valaki jelezte ugyanezt.

Ugrólinkek használata

A szakaszjelzők és a nevesített régiók megjelenésével párhuzamosan az ugrólinkek szerepe elvileg folyamatosan csökkenne, de a felmérés szerint még sokan használják.

Gyorsbillentyűk használata

Gyorsbillentyűket jellemzően a HTML accesskey nevű attribútumával lehet definiálni, például a hivatkozásokhoz. A gyorsbillentyűk szerepe, használhatósága azonban régi vitatéma még a szakértők között is. A felmérés alapján jól látszik, hogy az érintett felhasználók is megosztottak, hiszen 50% ritkán vagy abszolút nem használja ezt a lehetőséget.

Keresőmező megkeresése

Címsorok szintje

Az eredmény jól mutatja, hogy nem csak a címsorok használata fontos, hanem az is, hogy azok érthetően, következetesen és logikusan az oldal tartalmi felépítését is tükrözzék. Ehhez képest sajnos sok weboldalon még mindig a címsorok vizuálisan megjelenő betűmérete alapján dönti el a fejlesztő, hogy például a h2 vagy a h4 elemet használja.

Oldaltérkép használata

Megállapítható, hogy az oldaltérkép akadálymentességi szempontból nem annyira lényeges a látássérült felhasználóknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más felhasználói csoportoknak nem segít.

Weboldal logójának szöveges alternatívája

A válaszadók döntő többsége, a kérdésben szereplő komponensnél mindenképpen azt preferálja, hogy a főoldal szó szerepeljen a logó alt attribútumában. Tehát a legnépszerűbb szövegezést alkalmazva az alábbi HTML kódrészlet lehet a kiindulási minta:

<a href="/"><img src="nincsneve_logo.png" alt="Nincsneve Kft. főoldal" /></a>

Képek szöveges alternatívája

Lényeges, hogy a válaszadók 52%-a által megjelölt szituáció általában akkor következik be, ha a kép alt attribútumába például egy tartalomkezelő rendszer a kép fájlnevét teszi bele, vagy ha képhez eleve nincs alt attribútum társítva. Ilyenkor a képernyőolvasó program a kép fájlnevét olvassa be, ami sokszor teljesen használhatatlan információ az érintett felhasználók számára. Főleg akkor, ha a kép egyben hivatkozás (link) is.

Ismétlődő szövegű linkek

A többség (57%) számára azért lehetnek zavaróak ezek az ismétlődő szövegű hivatkozások, mert az értelmezésükhöz mindenképpen szükség van a szövegkörnyezetük feltérképezésére. Nem mindegy például, hogy egy hírportálon a sok Tovább szövegű hivatkozás közül melyik melyik hírre viszi tovább a felhasználót. Látók számára ennek megállapítása sokkal egyszerűbb.

Legnagyobb akadálymentességi probléma