Az EN 301 549 biztosan túlmutat a WCAG szabványon, hiszen előbbi nem csak a weboldalak akadálymentességi követelményeit tartalmazza. A kérdés az, hogy ha kizárólag a weboldalakra vonatkozó követelmények aspektusából hasonlítjuk őket össze, akkor is igaz-e ez az állítás.
Sokan úgy tudják, hogy egy weboldal kizárólag akkor tekinthető akadálymentesnek, ha a weboldal HTML kódja százszázalékosan érvényes. De ez nem egészen így van.
A képernyőolvasó programokkal kapcsolatban gyakori félreértés, hogy a weboldalakat a különböző képernyőolvasó programok teljesen egyformán olvassák fel.
Ez a jelölőelem a HTML egyik őseleme, de valami miatt mégis alulreprezentált. Pedig alkalmazási lehetősége bőven lenne, főleg egy akadálymentes weboldalon.
Manapság egyre többször hallani, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák bizonyos akadálymentességi problémákat esetleg maguktól is meg tudnak majd oldani. Ezek közé tartozhat például a képek alternatív szövegezése. Kíváncsi voltam, hogy így 2021 nyarán ezt vajon milyen eredménnyel csinálják meg a különböző technológiák.