Milyen jogszabályok írják elő, hogy egy honlap akadály­mentes legyen?

Szeretném azt hinni, hogy nem a jogszabályok miatt akar valaki akadálymentes honlapot fejleszteni, de a tapasztalatom sajnos mégis azt mutatja, hogy gyakran ez a legfőbb motiváló tényező.

Érdekes, hogy senki sem keresi például azt a jogi passzust, ami előírná, hogy a honlap felhasználóbarát legyen, mert a szakmai érvek és a józan eszünk azt diktálja, hogy a nem felhasználóbarát honlap értelmetlen. Eközben mégis sokan belenyugszanak (sőt egyenesen természetesnek veszik), hogy bizonyos felhasználóknak használhatatlan honlapot fejlesztenek, hacsak valami jogszabály nem írja elő számukra, hogy ne így tegyenek.

Ahogy a múltban, úgy a jövőben sem szeretnék az akadálymentesség mellett kizárólag a jogot meglovagló érveket felhozni. Ezt a cikket is csak azért írtam meg, hogy azoknak a megrendelőknek, tervezőknek, fejlesztőknek, projektmenedzsereknek segítsek, akiknek adott szituációban már csak a jogi érvelés marad.

Előrebocsátom, hogy mérnök vagyok és nem jogász, tehát saját jogértelmezésem semmiképpen sem pótolhatja az idézett szabályok jogi szakember által történő értelmezését.

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény

A magyar Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvényben hirdette ki azt az ENSZ által megfogalmazott egyezményt, mely többek között kimondja, hogy a fogyatékossággal élő emberek hátrányos megkülönböztetése az emberi méltóság súlyos megsértése.

Az Egyezmény 9. cikke kimondottan megköveteli, hogy a részes államok biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal teljesen egyenlő alapon, akadálymentesen férjenek hozzá az új információs és kommunikációs technológiákhoz, beleértve az internetet is. Az akadálymentes hozzáférés hiánya ugyanis meggátolhatja a fogyatékossággal élőket abban, hogy teljes körűen élvezzék emberi jogaikat. Csak úgy élhet önállóan egy fogyatékos ember, hogy mindenhez hozzá tud jutni, amihez bárki más.

Az Egyezmény alapvetően az állami szereplőkre vonatkozik, de kitér a magánszereplőkre is. Ugyanis megköveteli az államoktól annak biztosítását is, hogy a nyilvánosság számára szolgáltatásokat kínáló magánszereplők is figyelembe vegyék az akadálymentes hozzáférhetőség valamennyi aspektusát.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikke értelmében tilos a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés, illetve el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a fogyatékkal élő személyek jogát a beilleszkedésre.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

Az EU Web Akadálymentességi Irányelve azokat a szabályokat határozza meg, amelyek előírják a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai megfeleljenek az akadálymentességi szabványoknak.

Ez az irányelv közvetlenül az EN 301 549 szabványnak, közvetetten pedig a WCAG szabványnak történő megfelelést írja elő.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről

Az Európai Akadálymentességi Direktíva bizonyos termékekre és szolgáltatásokra kötelező akadálymentességi követelményeket ír elő. Ezek közé tartoznak például a lakossági banki szolgáltatások, a különböző személyszállítási szolgáltatások elektronikus elemei, és az e‑kereskedelmi szolgáltatások (pl. webshopok) is.

Az irányelv szerint az említett szolgáltatásokhoz kapcsolódó honlapoknak és mobilalkalmazásoknak 2025. június 28-tól kell kötelezően akadálymentesnek lenniük.

Fontos, hogy ez az irányelv a privát gazdasági szereplők honlapjaira, illetve mobilalkalmazásaira is vonatkozik.

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, így például fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény

Az Alaptörvénnyel és a nemzetközi jog szabályaival összhangban álló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) alapján a fogyatékos személynek kikényszeríthető (alanyi) joga van a közérdekű információkhoz való hozzáférésre, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésre.

Érdekes, hogy a törvény az akadálymentesség fogalmát kicsit furcsán alkalmazza, hiszen a 4.§ g pontjában egyrészt csak az épített környezetre vonatkoztatja, de aztán később informatikai kontextusban is megemlíti. Az informatika területére az egyenlő esélyű hozzáférés kifejezést definiálja, ami tulajdonképpen helyes, hiszen a nemzetközi szakirodalomban elterjedt és a korábban említett ENSZ egyezmény szövegében is használt accessibility szó pontos fordítása hozzáférhetőség és nem akadálymentesség.

A törvény így fogalmaz:

Az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.

Szerintem nagyon fontos, hogy ez az a passzus, ami miatt jogilag sem tekinthető akadálymentesnek az a honlap, aminél legfeljebb a gyengénlátók számára készítenek egy fekete háttérrel és nagy világos betűkkel megjelenő verziót.

Egyértelmű, hogy minden más felhasználói képességzavart is figyelme kell venni, mégpedig nem csak a honlapon található információk érzékelése, hanem az információk értelmezhetősége és a honlap működtethetősége szempontjából is. Ez egyébként teljes összhangban áll a honlapok akadálymentességére vonatkozó WCAG 2.0 szabvány alapelveivel.

Lényeges az is, hogy az idézett pontban a mindenki szó szerepel, vagyis az akadálymentességet mindenkire vonatkoztatja, nem csak kizárólag a fogyatékos emberekre.

A törvény az alábbi pontokban foglalkozik még a fogyatékos személyeket megillető informatikai akadálymentességgel:

A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz…

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

A fogyatékos személy számára – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.

Sokszor felmerül az a kérdés, hogy pontosan mit értünk közszolgáltatás alatt, vagyis mely honlapoknak kell kötelezően akadálymentesnek lennie. Nos a törvény 4.§ f pontja alapján a közszolgáltatás definíciójába a következő tevékenységek tartoznak:

• minden közhatalmi tevékenység – ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet –, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység
• az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási, közlekedési szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység
• a helyi és nemzetiségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység – ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet –, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nem állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy által fenntartott, közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott szolgáltatás, ellátás, tevékenység
• minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység
• minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható

Ez alapján szerintem egyértelmű, hogy szinte minden állami, önkormányzati és közfinanszírozásban részesülő intézmény honlapjának akadálymentesnek kell lennie.

Külön felhívom a figyelmet a törvényi definíció utolsó két pontjára, melyek szerint közszolgáltatást nem csak állami szereplő végezhet, hanem minden olyan magánszereplő is, aki ügyfélszolgálati rendszerben működtet szolgáltató tevékenységet (lásd 4.§ fd pont), vagy nyilvános közellátó szolgáltató tevékenységet végez (lásd 4.§ fe pont). Ez egyértelmű visszautalás a korábban említett ENSZ egyezmény magánszereplőkre vonatkozó részére.

Értelmezésem szerint tehát az említett szolgáltatói tevékenységet folytató nonprofit és profitorientált cégek honlapjainak is akadálymentesnek kell lennie.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény

Habár az Alaptörvényre és a nemzetközi jog szabályaira tekintettel meghozott 2003. évi CXXV. törvényben közvetlenül nem szerepel nevesítve az infokommunikációs esélyegyenlőség, áttételesen mégis benne van például azokon a szolgáltatásokon keresztül, amelyeket az interneten keresztül is nyújtanak.

A törvény 4.§-a szerint az egyenlő bánásmód követelményét alapvetően az állami, önkormányzati és egyéb közcélú szervezetek kötelesek megtartani, azonban az 5.§ ezt a kötelezettséget bizonyos magánszereplőkre is előírja. Így például arra a magánszereplőre, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. De arra a magánszereplőre is, aki állami támogatást használ fel.

A törvény 8.§ g pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport valós vagy vélt fogyatékossága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne.

A 9.§ alapján közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fogyatékosságuk miatt egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

A hazai web akadálymentesség szempontjából talán precedens értékű lehet az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztaló határozata a Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt. Ebben a 2015 augusztusában kelt határozatban a hatóság többek között a fenti passzusokra hivatkozva jutott arra a megállapításra, hogy

…az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy a vele fennálló előfizetéses szerződés keretében a kérelmező számára nyújtott internetszolgáltatás részeként igénybe vehető elektronikus postafiók webmail felületen keresztül elérhető változata, valamint az eljárás alá vont társaságnak a www.telekom.hu oldalon elérhető díjcsomagválasztó felülete a látássérült személyek számára nem egyenlő eséllyel hozzáférhető.

A hatóság kötelezi az eljárás alá vont gazdasági társaságot, hogy a jogsértő állapotot 2016. március 31-ig szüntesse meg, azaz a szóban forgó felületeket a hivatkozott határnapig tegye egyenlő eséllyel hozzáférhetővé a látássérült személyek számára.

Azt már csak teljesen személyes véleményként teszem hozzá, hogy mivel a hivatalhoz panasszal forduló kérelmező képernyőolvasó programot használó látássérült személy volt, ezért a hivatal azt nem vizsgálta, hogy a kérdéses felület a nem látássérült felhasználók számára vajon egyenlő eséllyel hozzáférhető-e. Így a határozatban előírt szűk hatókörű akadálymentesítési kötelezettség önkéntelenül ismét azt a téves beidegződést erősíti, hogy csak a látássérült személyek miatt fontos a honlapok akadálymentessége.

A közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló törvény

A 2018. évi LXXV. törvény az EU Web Akadálymentességi Irányelvével összhangban azt szabályozza, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjaira és mobilalkalmazásaira milyen akadálymentességi követelmények vonatkoznak.
Erről a törvényről egy külön cikket is írtam.

A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvény

A 2022. évi LXXV. törvény az Európai Akadálymentességi Direktíva hazai átültetése, ami többek között az e-kereskedelmi szolgáltatások kötelező akadálymentesítéséről is rendelkezik. Ez a törvény 2025. június 28-án lép hatályba.

A közérdekű adatok elektronikus közzétételére vonatkozó kormányrendelet

A 305/2005. (XII. 25.) számon futó kormányrendeletet részben azért citálom ide, mert szerintem jól mutatja, hogy a jogalkotó sincs mindig teljesen tisztában azzal, hogy mit értünk egy honlap akadálymentessége alatt. A rendelet egyik pontja például az alábbiakat tartalmazza:

A közzétételre szolgáló honlapot úgy kell kialakítani, hogy az a széles körben elterjedt, valamint a vakok és gyengénlátók által széles körben használt eszközökkel is olvasható legyen.

Ezzel az előírással önmagában semmi gond nem lenne, de a rendelet nem említi az egyéb fogyatékossági csoportok igényeit a honlap akadálymentes hozzáférhetőségével kapcsolatban. Ez pedig arról árulkodik, hogy a jogalkotó vélhetően az akadálymentes honlap fogalmát csak a látássérüléshez köti.

Szabványok

Gyorsan leszögezem, hogy a szabványok nem jogszabályok, és nem is kötelező érvényűek.

Egy szabvány betartása csak akkor kötelező, ha valamilyen jogszabály vagy szerződés előírja.

Természetesen léteznek olyan szabványok, amelyeket az adott iparág – esetünkben például az informatika – szakmailag széles körben támogat, így minden résztvevőnek érdeke, hogy kövesse az abban foglaltakat. Ilyenek például a webes akadálymentesség szabványai is.

WCAG 2.0 (ISO/IEC 40500:2012) szabvány

A W3C által összeállított WCAG 2.0 web akadálymentesítési útmutató sokáig csak iparági ajánlás volt, de a szakma mindig de-facto szabványként tekintett rá. Aztán 2012 októberében a nemzetközi szabványügyi testület ISO/IEC 40500:2012 számon nemzetközi szintű hivatalos (de-jure) szabvánnyá emelte.

A WCAG 2.0 szabványra sok hivatkozást találunk a különböző Európai Uniós irányelvekben, hazai és uniós támogatásokkal megvalósuló pályázati kiírásokban, szerződésekben is.

Amit az általam összegyűjtött jogszabályok általános elvi szinten fogalmaznak meg, azt a WCAG konkrét szakmai követelményekként tárgyalja.

Érdekesség, hogy a cikkem frissítésekor mindössze egy olyan hatályos magyar jogszabály volt életben, amiben konkrétan a WCAG 2.0 ajánlásra hivatkoznak. Ez a 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet, ami a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szól. Ebben ez olvasható:

A tolmácsszolgálat önálló honlapot működtet, amely tartalmazza a tolmácsszolgálat szolgáltatási rendjét a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti formátumokban, és megfelel a WCAG 2.0 webes akadálymentesítési ajánlás legalább „A” szintjének.

Amit viszont fontos itt is hangsúlyoznom, hogy a sárga-fekete pöttyös ikonnal megvalósított „akadálymentesítés” abszolút nem felel meg a WCAG szabvány előírásainak. Aki ezt a megoldást alkalmazza, vagy megrendelőként elfogadja az teljesen szembemegy az ismertetett jogszabályokkal is.

WCAG 2.1 szabvány

A 2018 júniusában megjelent WCAG 2.1 szabvány kibőviti a WCAG 2.0 szabványt. Így tehát azok a weboldalak, amelyek megfelelnek a WCAG 2.1-nek, egyben a WCAG 2.0-nak is megfelelnek. A WCAG 2.1 megjelenésével a WCAG 2.0 nem lett visszavonva, illetve nem vesztette el a hatályát.

Érdekesség, hogy a cikkem frissítésekor mindössze egy olyan hatályos magyar jogszabály volt életben, amiben konkrétan a WCAG 2.1 ajánlásra hivatkoznak. Ez a 490/2020. (XI. 11.) Kormányrendelet, ami a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról szól.

WCAG 2.2 szabvány

2023. október 5-én jelent meg a WCAG 2.2 szabvány, ami további követelményekkel bővíti ki a WCAG 2.1 szabványt. Így tehát azok a weboldalak, amelyek megfelelnek a WCAG 2.2-nek, egyben a WCAG 2.0-nak és a WCAG 2.1-nek is megfelelnek. A WCAG 2.2 megjelenésével sem a WCAG 2.0, sem a WCAG 2.1 nem lett visszavonva, illetve nem vesztették el a hatályukat.

Azt javaslom, hogy új honlapok fejlesztésekor már a WCAG 2.2 szabvány legyen az irányadó, és ne valamelyik korábbi verzió. De a meglévő honlapok frissítésekor is érdemes figyelembe venni a WCAG 2.2 követelményeit.

MSZ EN 301 549 szabvány

Az MSZ EN 301 549 az infokommunikációs termékek és szolgáltatások (így például a honlapok) akadálymentességi követelményeit tartalmazó európai és magyar szabvány.

Honlapok esetén ez a szabvány alapvetően a WCAG szabvány „AA” szintjére épül, vagyis annak követelményeit veszi át. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy ha egy weboldal megfelel a WCAG 2.1 szabvány „AA” szintjének, akkor már szinte biztos, hogy megfelel az MSZ EN 301 549 szabványnak is. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a weboldal jellegétől és tartalmától függően az MSZ EN 301 549 olyan plusz követelmények teljesülését is előírhatja, amiket a WCAG szabvány nem tartalmaz.

A szabvány 2018-ban megjelent V2.1.2 verziójától kezdve harmonizál az EU Web Akadálymentességi Irányelvével. Ez azt jelenti, hogy tartalmazza ezen irányelv követelményeinek és a szabvány követelményeinek kapcsolatát is. Ha például egy közszférabeli szervezet honlapja megfelel a szabvány adott követelményeinek, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel azoknak az akadálymentességi követelményeknek is, amelyeket az EU Web Akadálymentességi Irányelvével összhangban a 2018. évi LXXV. törvény meghatároz. Ebből következően azt javaslom, hogy közszférabeli honlapok fejlesztésekor vagy akadálymentesítésekor az MSZ EN 301 549 szabvány legyen az irányadó.

Várhatóan a szabvány valamelyik jövőben megjelenő verziója a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó Európai Akadálymentességi Direktívával is harmonizálva lesz. Ez azt jelentheti, hogy ha például egy webshop megfelel majd a szabvány adott követelményeinek, akkor vélelmezni lehet majd, hogy megfelel azoknak az akadálymentességi követelményeknek is, amelyeket az Európai Akadálymentességi Direktívával összhangban a 2022. évi LXXV. törvény meghatároz. Ebből következően azt javaslom, hogy az említett törvény hatálya alá eső honlapok fejlesztésekor vagy akadálymentesítésekor alapvetően az MSZ EN 301 549 szabvány legyen az irányadó.

A szabvány aktuális verziója az EN 301 549 V3.2.1 (2021-03) angol nyelvű verzió (PDF formátumban), mely MSZ EN 301 549:2021 hivatkozási számon magyar szabvány is.