Szaktanácsadás akadálymentes honlap készítéséhez
Az EN 301 549 biztosan túlmutat a WCAG szabványon, hiszen előbbi nem csak a weboldalak akadálymentességi követelményeit tartalmazza. A kérdés az, hogy ha kizárólag a weboldalakra vonatkozó követelmények aspektusából hasonlítjuk őket össze, akkor is igaz-e ez az állítás.
Végre hazánkban is jól megfogható jogi szabályozása van annak, hogy egy közszférabeli szervezet honlapjára milyen akadálymentességi követelmények vonatkoznak.
A cikk témái:
A weboldal számos elemének – különösképpen az interaktív komponenseknek – nevet kell adnunk. A név alapvetően arra szolgál, hogy egy rövid és érthető információt nyújtson az adott komponens céljáról, valamint egyértelműen beazonosíthatóvá tegye azt.
Szeretném azt hinni, hogy nem a jogszabályok miatt akar valaki akadálymentes honlapot fejleszteni, de a tapasztalatom sajnos mégis azt mutatja, hogy gyakran ez a legfőbb motiváló tényező.
Az Európai Bizottságnak a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslata szabványosított uniós hozzáférhetőségi követelményeket vezetne be 2015 végétől kezdődően 12 különböző típusú webhelyre vonatkozóan.
Közel egy évvel ezelőtt írtam arról, hogy a W3C benyújtotta a nemzetközi szabványügyi testülethez, az ISO-hoz a WCAG 2.0 web akadálymentesítési útmutatót. Az ilyenkor szokásos procedurákat követően, végül 2012. október 12-én ISO/IEC 40500:2012 számon az ISO, és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) megjelentette a véglegesített szabványt.
Ma érdekes bejegyzés jelent meg a twitter-en. A W3C benyújtotta az ISO-hoz a WCAG 2.0 web akadálymentesítési útmutatót. A WCAG-t, a W3C többi ajánlásával együtt az informatikai ipar eddig is de-facto szabványnak tekintette. Ez a lépés viszont azt jelenti, hogy idővel a WCAG hivatalos, azaz de-jure szabvánnyá válhat.