Cikkeim CSS témáról
Ezt a kérdést már több webdesigner is feltette nekem. Legtöbbször annak apropóján, hogy szerintük ma már nem „trendi” az aláhúzott link, de azt hallották, hogy az akadálymentes weboldalakon mégis kötelező. Nézzük meg, mi is igaz ebből.
A címben feltett kérdésre az én határozott válaszom az, hogy nem. Nem egyenértékű tartalom a HTML kódba elhelyezett tartalom azzal a tartalommal, amit a CSS content
nevű tulajdonságával illesztünk be a weboldalba. Ebben a cikkemben arra szeretnék rávilágítani, hogy miképpen befolyásolja mindez a weboldal akadálymentességét.
Cikksorozatom előző részében a WAI-ARIA szabvány segítségével definiált szemantikai szerepekről volt szó. Ebben a részben a WAI-ARIA által biztosított állapotjellemzéssel ismerkedünk meg.
Webfejlesztők gyakran felteszik azt a kérdést, hogy miképpen lehet annak az idegesítő
pöttyözött körvonalnak a megjelenését kikapcsolni, amikor rákattintunk egy linkre. Erre rengeteg webes forrás egyszerűen a CSS outline
tulajdonság lenullázását javasolja. És láss csodát a pöttyözött körvonal tényleg eltűnik. A fejlesztő örül, és innentől kezdve biztos ami biztos, minden új weboldalnál beírja ezt a CSS szabályt. Ezzel azonban egy komoly akadálymentességi hibát követ el, hiszen a körvonal nem véletlenül volt ott.
Egyik korábbi cikkemben már foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy a weboldal megjelenése alatt nem csak a vizuális megjelenést értjük, hanem a hallható, sőt a tapintható megjelenést is. Ebből kiindulva könnyen belátható, hogy a megjelenés ellentéte, az elrejtés is ugyanilyen sokrétű. Nagyon nem mindegy, hogy a weboldal egyes elemeit melyik megjelenési forma elől akarjuk elrejteni.
Ha azt mondom, hogy a weboldal megjelenése
, akkor szinte biztos vagyok abban, hogy a hétköznapi emberek, de a webfejlesztők döntő többsége is a weboldal vizuális megjelenésére asszociál. Azaz arra a jellemző esetre, amikor a weboldal a számítógép monitorán vagy a mobileszköz képernyőjén vizuális formában jelenik meg. A weboldalak esetén azonban a megjelenés szó ennél tágabb értelemmel bír, hiszen a vizuális megjelenéssel párhuzamosan beszélhetünk hallható és tapintható megjelenési formáról is.